Mátraszőlős plébánia

Neve az itt folyó szőlőtermesztésre utal. Árpád-kori telpülés Nógrád megyében. Oklevélben – Chobot állítása szerint – először 1229-ben említi IV. Béla „ifjabb király”. (Ez azonban nem állja meg a helyét, hiszen IV. Béla ekkor még nem volt király!) 1290-ben a Kacsics nem vára. Györffy leírja, hogy 1290 előtt Kácsik nembeli Leusták ágának vára állt benne; ekkor Rátót nembeli Feledi Lesták fiai és Putnoki Olivér fiai Szőllős várát elfoglalták, két mezővárosukat ill. kis várukat felégették, Leusták fia Miklóst és 3 rokonát 11 emberével megölték, amiért 1290-ben 200 márka kártérítés fizetése mellett a várakat újjá kellett építeniök. 1300 után hamisított oklevél szerint Márjássy Markus fia Nagy Batiz comes a várat 1290 előtt kapta IV. Lászlótól, s 1291-ben átadta cserébe Gömör városért Kácsik nembeli Simon fiainak, Miklós és Simon testvéreknek. Bárkány, Tar (1265) és a Hollókőhöz tartozó Zyúny puszta (1327) határosa. 1439-ben birtokosai a Szécsényiek. 1598-ban Rákóczi Zsigmondé volt. A hódoltság alatt, 1633-ban 17 ház után adózik a töröknek. Mossóczy püspök regestrumában feltűnően nagy – 62 forintos – dézsmaárendát fizet. A falu a XVIII. században, úgy látszik, népességben erősödött, mert dézsmaárendája a hódoltság végén emelkedik. Hegyek között lévén, átvészelte a felszabadító hadjáratot is. Neve 1890 óta Mátraszőlős, most is Nógrád megyéhez tartozva.

Ma is fennálló XIV. századbeli gótikus, átalakított temploma az egyházmegye jeles műemléke. 1611-ben az Üdvözítő, 1697-ben Havas Boldogasszony, végül 1715-ben Szent Erzsébet tiszteletére ajánlották. Eredetileg torony nélküli, holott a Pongrácz-féle térképen két tornya is van (tehát a térkép nem a templomok kicsinyített rajzát adja/. Ma már hajója síkmennyezetes, de szentélye sokszögű és bordás, három címerpajzsos zárókővel. A hajó északi falán XIV. századi falképtöredék: Krisztus a pokol tornácán. Főoltára és mellékoltárai a XVII. századból származó, kiváló művészi alkotások. Mai formájában a templomnak a szentély mellett van 1864-ben épített új tornya. 1715-ben leírják a főoltár képét: Szent Erzsébet az irgalmasság hét cselekedetével – XVII. századi, jó kvalitású táblakép. Primmer József plébános megemlékezik arról, hogy amikor a törökök 1554-ben Szőlősre törtek, a nép – plébánosával együtt – elmenekült, és a templom főoltárát a szécsényi ferencesekhez vitték, ahonnan 1669-ben azt ismét visszahozták. 1734-ben az Acta Cassae Parochorumban ez áll: A Szent Erzsébet tiszteletére ajánlott templom egy bájos domb déli oldalán áll. Mennyezete gerendákkal és deszkával van fedve. Tetején egykor zsindely volt, ezt azonban régisége miatt fel kellene újítani. A legkisebb eső is beesik rajta. Belülről festeni kellene. Van orgonája. A temető kerítése új. Van egy kelyhe, két ciboriuma és monstranciája. A szükséges kazulákkal rendelkezik. Öltözékei azonban régiségük miatt rongyosak. Berendezésébol igen jelentos a három késo reneszánsz – kora barokk oltár.A főoltár fából van, szobrok nélkül. A két mellékoltár puszta és üres, minden szükséges felszerelésnek híjával van. A templomnak nincsen tornya, helyette harangtorony van. Ez utóbbiban van a két nagyobb harang, a harmadik közepes méretű harang a falu közepén van, a negyedik pedig a templom közepén elhelyezett tornyocskában. A plébános házát alkalmatlannak minősítik A templom tetejét 1736-ban szintén javítani kellene.

Mai belmérete tekintélyes (28 m x 8,5 m), amit valószínűleg bővítéssel értek el. 1864-ben a templomban a vakolat alatt egy feliratot találtak, mely szerint a templomot Szőlősy Benedek plébánossága alatt, 1611-ben restaurálták. További renoválások folytak 1778-ban, 1864-ben, 1925-ben, 1926-ban, 1936-ban, 1963-ban, majd 1967-től teljes műemléki helyreállítás folyt, mely ma már befejeződött. 1778-ban bővítették, tornyát – mint már említettük -, 1864-ben építették. Egyik harangja 1747-ből való.

1542-ben plébánosa van, aki 1 forint tizedet fizet. A XVII. században is valószínűleg van plébánosa. Plébániáját rövid ideig az ecsegi plébánosok és a pásztói ciszterciták adminisztrálták. A plébánia háza 1794-ben épült, melyet 1971-től folyamatosan renoválnak. Canonica Visitatioja 1829-ben volt. Historia Domusa – a plébános szerint – 1526-ban kezdődik. (Valószínűleg nem ekkor kezdték írni, hanem csak az események elbeszélésében megy vissza erre az időre.) A plébániának XVIII. századi eredetű könyvtára van. 1984-ben a plébániát Pásztóhoz csatolták (a községgel együtt/. A templomhoz halotteltakarító „csontház” is tartozik. A lakosság fogadalomból 1772-ben Szent János apostol tiszteletére kápolnát épített, mely ma is megvan, romos állapotban. A XVII. században alakult meg a Szeplőtelen Fogantatásról és Szent Miklósról elnevezett Társulat, melynek alapszabályait Berkes András püspökhelyettes hagyta jóvá 1702-ben. A templom ma is meglévő mellékoltárai a Társulatok védőszentjeit ábrázolják. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, 1943-ban a tanerők száma 4 fő volt.