Csécsei plébánia

A helység neve személynévből keletkezett, a “Checha” szóból, melynek értelme ismeretlen. Családi névben 1382-ben, mint helységnév pedig Zsigmond király 1395. évi beiktatási parancsában fordul elő először Nógrád megyében. Györffy viszont a következőket írja: (Aba nembeli ?) Csécsei Jakab nádori kiküldött Vanyarcon (1329). Szent Margitról elnevezett monostora birtokol a Heves megyei Kálozon (1262), Patán és Pataszurdokán (1330 körül). Zsigmond király elcserélte Csécsét, mely akkor Garázda Miklós és Szilágyi László birtoka volt, a Temes megyei Horogszeggel. 1422-ben a Rédeiek, 1429-ben a Pálócziak bírták. I. Ferdinánd 1559-ben Zay Ferencnek, Loszthy Jánosnak és Vitzmándy Mátyásnak adományozta. A hódoltság elején 1559-ben a török defterben 29 házzal írták össze. 1570-ben nem lakják, erre vall a Mossóczy féle regestrum is, amely szerint csak 3 forint árendát fizet. A török defterben 1627-ben és 1633-ban 3 illetve 4 házzal szerepel. E században a püspöki tizedjegyzékben csak mint Almás‒puszta használója szerepel Gedével együtt. Pongrácz Informatio-ja szerint katolikus falu, és bár temploma van (a Pongrácz térképen Cseke), még licenciátusa sincs. A török hódoltság után több birtokosa volt, köztük a ciszterci rend is, melynek birtokrésze a Vallásalap kezébe került. Az 1697. évi Canonica Visitatio-ban Ecseg filiája, lakosai katolikusok. A XVIII. század elejétől lassan gyarapszik, 1715-ben 17 család, II. József idejében 892 fő lakja, ebből 772 fő katolikus. Most is Nógrád megyéhez tartozik. Chobot szerint ősi temploma a XV. század gót stítlusában épült és igen sok viszontagságon ment keresztül. A Pongárcz‒térképen látható, a váci másolaton kicsi, torony nélküli épület. Egyik oltárképén 1662-es évszám látható. Tornyát 1727-ben építették. 1894-ben lebontották és újat építettek helyette. A templomról a Mohács eldőtti időkből okleveles emléket jelenleg nem ismertünk. Mégis az 1800-ban, illetve a lebontás előtt felvett felvételi rajzok támpilléres, boltozott szentélyű gótikus templomot tüntetnek fel. Így joggal tehetjük építését a XIV.-XV.századra. 1542-ben plébánia. Valószínűleg még Mohács előttről származott a szentségfülkéje (pasztrofóriuma), papi ülőfülkéje és kőszószéke. A törökök alól való első felszabadulás után, 1607-ben öntötték egyik kis harangját, mégpedig magyar felírással. A templom átvészelte a hódoltságot, 1711-ben jó állapotban van. Az 1734. évi összeírásban Nata Regina Angelorum (az angyalok királynéja születésének tiszteletére) temploma a falu oldalában, dombocskán van. A templomban egy főoltár és egy mellékoltár van. Van cibóriuma, kelyhe, pacifikáléja, két fekete miseruhája, úgyszintén színes miseruhája is. Két harangja (a nagyobbik repedt) a toronyban, a harmadik a templom közepén tornyocskában van. A felvételi rajzokból megállapítható többszöri átépítése, de a nyolcszög öt oldalával záruló támpilléres szentélye és ugyanolyan széles, ugyancsak támpilléres hajója végig megmaradt. Talán ősi volt a baloldalon lévő sekrestyéje, amelyhez valószínűleg később építették az oldalkápolnát. A felvételi rajzból megállapítható eredeti mérete: 12×4 öl, míg a toronnyal és oldalkápolnával együtt: 29×11 m. Mostani temploma az 1894-ben lebontott templom helyett épült. A II. József féle állami plébániaszervezési akció végrehajtása során Csécse 1787-ben helyi káplánság lett, majd 1822-ben megtörtént a plébánia visszaállítása is. A plébániának a XVIII. századi eredetű könyvtára van. Jelenleg az ecsegi plébánia látja el. Csécsén született 1826-ban evangélikus szülőktől Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége. Házasságkötésük is a csécsei templomban történt, majd házasságuk evangélikus válási egyezséggel ért véget Ecsegen 1854. július 25-én.

Képek a plébánián: Szentháromság, Mária megkoronázása (XVIII‒XIX.sz. provinciális), Krisztus a kereszten (XX.sz.)